Egy gyertya lángja

“Ami fontos, azt nem felejted el soha.”
(tovább…)

Különleges

Ülök az erkélyen, harminc fok van. És november vége. Hallgatom ezt a számot (nem is tudom, miért pont ezt, de mindegy is), és eszembe jutsz. Hogy milyen lenne, ha most te is itt lennél. Így is csoda ez az egész, minden, amit láthatok és érezhetek távol az otthoni mókuskeréktől. Veled ez már a non plus ultra lenne. (tovább…)

Egy dallam, egy nyár, egy messzi emlék csupán…

“Pont az a szám szól a rádióban, a legnagyobb kedvence. Mindig leírhatatlanul jó érzésekkel tölti el. Pedig sok éve már, hogy ez a zene nyári sláger volt. Azé a nyáré, amelyik májusban kezdődött és szeptemberig tartott. Vagy kicsit tovább. (tovább…)

Papa és én

Ülünk a nappaliban a kanapén. Papa kezében magyarkártya, gondosan megkeveri, majd oszt. Hozzáértően szemlélem a nekem jutott öt lapot. Cseréljünk? – kérdezi a Papa. Cseréljünk! – vágom rá. Persze mindig hozzám kerülnek a nyerő lapok, alig várom a következő fordulót… (tovább…)

Mama, hiányzol!

Rámkacsint, cinkosan mosolygunk össze. Tudjuk, hogy nem komoly a helyzet, amit a család valamelyik tagja kissé eltúloz. Talán szóra sem érdemes. (tovább…)